Alapszabály

 
2004. június 23-án az alapító tagok jelen Alapszabály szerint, élve a Magyar Köztársaság demokratikus jogrendje által biztosított jogokkal, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Civil törvény) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján, a szabadidősporttal foglalkozó sportkörök, klubok, továbbá egyéb társadalmi szervezetek, közösségek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, demokratikus, önkormányzati elv alapján működő érdekképviseletet is ellátó közhasznú társadalmi szervezetet hoznak létre - Pest Megyei Szabadidősport Szövetség elnevezéssel – az alábbi feltételekkel.
 
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) alapján módosított alapszabályban rögzítik a következők szerint.
 
   
A szövetség neve: Pest Megyei Szabadidősport Szövetség
Rövidítése: PEMESZ
A szövetség székhelye:      2700 Cegléd, Vitéz u. 26.
A szövetség telephelyei:     9225 Dunakiliti, Petőfi u. 12.
                                           3985 Felsőberecki, Kossuth Lajos u.32.
A szövetség pecsétje: kör alakú pecsétben a kör szélén körbefutó PEST MEGYEI SZABADIDŐSPORT SZÖVETSÉG felirattal.
 
 
A Szövetség jogi személy, működési területe Pest-, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.
Alapítás éve: 2004.
A Szövetség működése felett az ügyészség a reá irányuló szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
 
A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
 
   
2.1. A Szövetség a sportról szóló törvény, a Civil törvény, illetve a Ptk szabályai szerint működő olyan közhasznú civil szervezet, amelynek célja a lakosság testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése, az egészségmegőrzés, a drogmentes egészséges életmódra nevelés, a lakossági sport, a munkahelyi sport, a csökkent munkaképességűek rehabilitációja, a szépkorúak sportja és ennek érdekében a rendszeres testedzés, sportolás megkedveltetése, a szabadidősportok lehetőségeinek bővítése, a
2.2. A Szövetség céljai megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más társadalmi szervezettel, amelyek segítik a Szövetség eredményes működését és céljainak megvalósítását.
 
2.3. A szövetség az alábbi célok szerinti közhasznú tevékenységeket végzi:
 
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 35. § (1)-(2) bekezdésének megfelelően tevékenységével elősegíti a betegségek megelőzését, az egészséges életmód kialakulását, valamint a 144. § (1)-(2) bekezdésének megfelelően elősegíti a lakosság egészségi állapotának, életminőségének javulását, és fellép az egészségkárosító környezeti hatások ellen.
 
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c)-e) pontjában foglaltaknak megfelelően megteremti a szabadidősport gyakorlásának feltételeit, részt vesz az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok megvalósításában, az esélyegyenlőség jegyében támogatja a gyermek- és ifjúság sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. (1) bekezdés 15. pontja alapján a sport és ifjúsági ügyek területén a Szövetség tevékenységet fejt ki, és a fenti célok elérése érdekében munkálkodik.
 
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatásában, terjesztésében tevékenységével részt vesz.
 
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 11. pontja alapján tevékenységével részt vesz a helyi környezet – és természetvédelem feladataiban, valamint a 13. § (1) bekezdés 4. pontjának és a 23. § (5) bekezdés 9. pontjának megfelelően részt vállal az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások biztosításában.
 
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 21. § a) – g) pontokig meghatározottak szerint a Szövetség részt vesz a fogyatékos személyek rehabilitációs fejlesztésében, különböző programok szervezésével, módszertanok kidolgozásával.
 
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. § (2) és (3) bekezdése alapján a szakmai képzések szervezésével részt vállal a felnőttek képzésében, elsősorban a sporthoz, az egészségmegőrzéshez és a környezetvédelemhez kapcsolódóan.
 
 
   
a)   A testnevelés és a sport népszerűsítése, fejlesztési koncepciójának kialakítása.
b)   A szabadidősporttal összefüggő tevékenységek koordinálása.  
c)   Szabadidősport rendezvények, illetve versenyek megrendezése.
d)   Szolgáltatás nyújtása tagoknak és a Szövetség céljait anyagilag támogató szervezeteknek.
e)   Felvilágosítás és véleményadás a szabadidősport és egyéb, hatáskörébe tartozó ügyekben.
f)   Közreműködés a tagszervezetek szakembereinek képzésében, továbbképzésében, valamint egyéb személyek számára szakmai képzések, továbbképzések, és ismeretterjesztő   képzések szervezése.
g)   Kapcsolatok kialakítása hazai és külföldi szabadidősport szervezetekkel.
h)   Céljai megvalósítása érdekében együttműködik az állami és civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és a sportági szakszövetségekkel.
i)    A testnevelésnek és a sportnak, a munkahelyeken történő szervezése és népszerűsítése.
j)    Rendezvények szervezésével elősegíteni a drogfogyasztás csökkentését, megelőzését, a környezettudatosságot.
k)   A rokkantnyugdíjasok és a fogyatékkal élők munkára való alkalmasságának elősegítése.
l)    A természet védelme, a környezet megóvása, a környezettudatos életmód népszerűsítése.
m)  Magyar-külhoni programok megvalósítása kulturális, oktatási, sport,   természetvédelem, drogprevenció, családvédelem és más területeken.
  A Szövetségnek tagja lehet minden természetes személy, jogi személyiségű civil szervezet, intézmény, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező közösség (a jogi személy, és a jogi személyiséggel nem rendelkező közösség a továbbiakban: tagszervezet), aki/amely kinyilvánítja a szövetséghez csatlakozási szándékát, a jelen alapszabályt elfogadja és a Szövetség határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint fizeti a tagdíjat. A Szövetségben a természetes személyek taglétszáma nem haladhatja meg a teljes taglétszám 40%-át.
A szövetség tagja nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét, köteles továbbá az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére,
A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
A szövetség természetes tagja tagsági jogait személyesen, a jogi személy tagja a bejegyzett képviselője, vagy annak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazása alapján meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja.
A jogi személyiséggel nem rendelkező tag tagsági jogait választott képviselője útján gyakorolja.
Ahol a jelen alapszabály tagot említ, ez alatt a rendes tagot kell érteni.
 
A Szövetség pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes - vagy jogi személy, mely munkavállalói hazai és nemzetközi sportolása érdekében tevékenységet végeznek, és alapító dokumentuma nem áll ellentétben a szövetség alapszabályával.       Aki adományaival segíti a Szövetség munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.
 
A szövetség jogi személyiségű pártoló tagságának további feltétele, hogy belépéskor    együttműködési megállapodásban vállaljon kötelezettséget a szövetség erkölcsi és    anyagi támogatására. 

5.1. A tagsági jogviszony rendes tag esetén alapításkor, a szövetség nyilvántartásba vételével jön létre. A tagfelvételi kérelmet a Szövetség Elnökségéhez kell eljuttatni. A tagfelvételi kérelemről - jogi személyiségű civil szervezet esetében a belépési nyilatkozat és a szervezet alapszabálya egyidejű csatolásával, természetes személy, - illetve jogi személyiséggel nem rendelkező közösség esetén a belépési nyilatkozat benyújtása után — az Elnökség határozatot hoz.

A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő rendes Közgyűlés tárgyalni köteles.
A pártoló tagság a szövetség és a pártoló tag között létrejött megállapodás aláírásával keletkezik.
 
 
5.2.   A tagsági viszony megszűnik: törléssel és kizárással.
         a) Tagsági jogviszony megszűnése törléssel:
                  -  a kilépés írásban való bejelentésével, melyet az Elnökség számára kell eljuttatni.
            Az írásbeli bejelentés megérkezésének napjától a tag jogai automatikusan
            megszűnnek. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága ideje alatt keletkezett
            kötelezettségei alól
         -  a tag megszűnése esetén törléssel, melyről az Elnökség határozatot hoz.
         -  természetes tag halálával
         b) Tagsági jogviszony megszűnése kizárással:
                  -  Ha a tag nem felel meg a tagságra vonatkozó jelen alapszabályban meghatározott követelményeknek, különösen a tagdíjfizetés egy éves elmaradása esetén a megfizetésre való írásbeli felszólítást követően – amely felszólítás a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményét is tartalmazza -  kézhezvételét követő 15 napon belül sem fizeti meg, amennyiben a kitűzött teljesítési határidő eredménytelenül telik el, kizárással.  A kizárásról az Elnökség határozattal dönt, határozata ellen a kézbesítést követő tizenöt napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezés beérkezését követő 30 napon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ahol a fellebbezést tárgyalni köteles. A döntéshez kétharmados többség szükséges. A tagdíjat minden év május 31. napjáig kell megfizetni -  a Szövetségből azt a tagot is ki kell kizárni, amely tevékenységével veszélyezteti a Szövetség céljainak megvalósulását, közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, vagy a szövetség céljával összeegyezhetetlen, a szövetség jó hírnevét, érdekeit sértő magatartása esetén illetve azt a természetes személy tagot, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és a közügyektől eltiltott. Az Elnökség - bármely tag vagy a szövetség bármely szerve kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, annak bizonyítékait, a tag – az eljárás  alapját képező - magatartásának mentő körülményeit. A tagnak lehetőséget kell biztosítani továbbá arra, hogy álláspontját az Elnökség előtt kifejtse. A kizárási eljárás során mindvégig a jóhiszemű és tisztességes eljárás elvét kell követni.

A Szövetségből történő kizárás kérdésében az Elnökség határoz.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és a taggal közölni kell. A határozatot indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a közgyűlés jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütköző határozatának hatályon kívül helyezése iránt a bíróság előtt   keresetet indíthat a tag a szövetség ellen, attól az időponttól számított harminc napon belül, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. 

A kizárás ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt napon belül a Közgyűléshez   lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő rendes Közgyűlés tárgyalni köteles, a döntéshez kétharmados többség szükséges
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

c) a természetes tag halálával.
A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes.
 
   
6.1. A Szövetség tagjait azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. A természetes személy tagok jogaikat személyesen, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok képviselőik útján gyakorolják. A tag jogai:
         a)   részt vehet a Szövetség legfelsőbb szervének, a Közgyűlésnek az ülésein, ott
szavazati joggal rendelkezik, választhat és választható a Szövetség szerveibe
         b)   részt vehet a Szövetség rendezvényein, tevékenységében, illetve az Alapszabály
               célkitűzéseinek megvalósításában. Ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat,
               véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet szóban vagy írásban
         c)   a Szövetség működésével, célkitűzéseivel, terveinek megvalósításával és pénzügyi
               helyzetével összefüggésben a Szövetség szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet.
               illetve panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat a Szövetség illetékes
               szerveihez
         d)   betekinthet a Szövetség irataiba és nyilvántartásaiba, felvilágosítást kérhet a Szövetség
               bármely vezető tisztségviselőjétől, amelyre az 30 napon belül köteles választ adni
         e)   a tagok egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés
               összehívását kezdeményezheti
         f)   igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait és eszközeit
 
6.2. A tag kötelezettségei:
         a)   a Szövetség alapszabályának és egyéb szabályzatainak, rendelkezéseinek, valamint
               hozott határozatainak tiszteletben tartása, betartása, végrehajtása
         b)   a Szövetség célkitűzéseinek és feladatainak támogatása
         c)   a Közgyűlés által évente megállapított tagdíj összegének megfizetése a szövetség         székhelyén, vagy a közgyűlés helyén készpénzes befizetéssel, vagy pénzintézeti           átutalási megbízással kell megfizetni. Ha a tagsági jogviszony év közben jön létre, a tag köteles az éves tagdíjat megfizetni. Ha a tagsági jogviszony év    közben (a tárgyévi tagsági díj befizetését követően) szűnik meg, a tag (vagy     örököse, jogutódja) tagdíj visszatérítésére nem tarthat igényt.
 
6.3. A Szövetség pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes- vagy jogi személy, aki adományaival segíti a Szövetség munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag részére a Közgyűlések meghívóit kézbesíteni kell, az üléseken részt vehet, de szavazati joggal nem rendelkezik. Személyesen, ill. képviselője útján részt vehet a Szövetség rendezvényein, tevékenységében, illetve az Alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában. Ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kaphat, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet szóban vagy írásban. A Szövetség működésével, célkitűzéseivel, terveinek megvalósításával és pénzügyi helyzetével összefüggésben a Szövetség szerveihez kérdéseket, javaslatokat intézhet, betekinthet a Szövetség irataiba és nyilvántartásaiba, felvilágosítást kérhet a Szövetség bármely vezető tisztségviselőjétől. A pártoló tag tisztségre nem választható.
 
   
7.1.   A Szövetség szervezeti felépítése:
         a)   Közgyűlés
         b)   Elnökség (5 fő)
         c)   Felügyelő Bizottság (3 fő)
 
7.2.   A Szövetség vezető tisztségviselői:
         a)   Elnök
         b)   Ügyvezető elnök
 
7.3. Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait, az Elnököt és az Ügyvezető elnököt 4 évre választja a Közgyűlés, mandátumuk lejárata után tisztségükben újraválaszthatóak.
  
 
 
8.1. A Szövetség döntéshozó szerve a tagokból, illetve a tagok képviselőiből álló Közgyűlés. A Közgyűlésbe küldött képviselőket a tagszervezetek Saját szabályzatuk szerint választják meg. Képviselőnek az a nagykorú magyar állampolgár választható meg, aki tagja az adott szervezetnek és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
 
8.2. A Közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbségével hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
 
8.3. A Közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek a Szövetség természetes személy tagjai és a jogi személy tagjainak egy-egy képviselője. A Szövetség tagjai legkésőbb a Közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban kötelesek bejelenteni azt a személyt (képviselőt), aki a szavazati jogot gyakorolja. A Közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik.
 
8.4. A Közgyűlés időpontját az Elnökség legalább 30 15 nappal az esemény előtt tűzi ki, egyúttal annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a szövetség www.pemeszt.hu honlapján közzétett meghívóban, valamint a tagok e-mail címére elektronikus úton, olyan módon beállított levelezési rendszerben megküldött meghívóban kell összehívni, amely levelezési rendszer a meghívó megküldésével kapcsolatosan visszaigazolás kiállítására alkalmas. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
A tagok által beterjesztett javaslatokat akkor lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 5 nappal írásban az Elnökség elé terjesztették. Az e határidő után, vagy a Közgyűlésen beterjesztett javaslatok akkor tárgyalhatók, ha a jelenlévők kétharmada ezzel egyetért.
 
- A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A szövetség a közgyűlést az elnökség által meghatározott helyen, elnökségi határozat hiányában a székhelyén tartja.
- A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és a szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
- Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha a közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
- A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
- A Közgyűlés nyílt szavazással levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, 2 jegyzőkönyv hitelesítőt, és szavazatszámlálókat választ.
- A közgyűlés tisztségviselőire, a levezető elnökre és a szavazatszámlálókra a szövetségelnöke tesz a közgyűlés megnyitása után (szóban) javaslatot. A közgyűlés tisztségviselőit, a levezető elnököt, és a szavazatszámlálókat a közgyűlés nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
 
8.5. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti.
Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
 
 
8.6. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni:
      a)   ha a tagok egyharmada — az ok és a cél megjelölésével — írásban kezdeményezi a Szövetség elnökénél
      b)   ha az Elnökség — az ok és a cél megjelölésével — írásban kezdeményezi
      c)   ha a bíróság elrendeli
      d)   ha a Felügyelő Bizottság indítványozza
      e)   ha az Elnökség létszáma három főre csökken
      f)    ha az Elnök, vagy az Ügyvezető elnök lemond, illetőleg ha az Elnökség bármely ok miatt működésképtelenné válik
 
A közgyűlést akkor is össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
b) a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor tejesíteni, vagy
c) a szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Az a-c pontok szerinti esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.
 
8.7. Az Elnökség az előző bekezdésben felsorolt esetekben köteles — az okot adó körülmény bekövetkeztének tudomásulvételétől számított — 15 órán belül intézkedni a Közgyűlés legfeljebb 30 napon belüli időpontra történő összehívása iránt. A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlés szabályai az irányadók.
 
 
 
 
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
A határozatlanképtelenség miatt elhalasztott ülést 1 órán belül ismételten össze kell hívni.
Az ismételten összehívott Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták.
 
   
10.1. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé.
 
10.2. A Beszámoló Közgyűlésen az alábbi napirendi pontokat kötelezően tárgyalni kell:
         a)   a Szövetség éves költségvetését
         b)   a szövetség tevékenységéről szóló beszámolót
         c)   közhasznú jelentést
         d)   a szövetség éves programjának meghatározása
         e)   a Felügyelő Bizottság beszámolóját
         d)   a tagok által a 8.4. pontban foglaltak szerint beterjesztett javaslatokat
         e)   a tárgyévet követő évre vonatkozó tagdíj mértékét
   
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
      a)   a Szövetség megalakulásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének valamint feloszlásának kimondása
      b)   az alapszabály megállapítása és módosítása
      c)   a Szövetség vezető tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása és esetleges díjazásuk megállapítása
      d)   a Szövetség éves költségvetésének megállapítása
      e)   a Szövetség éves tevékenységéről szóló Elnökségi beszámoló elfogadása
      f)    a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása
      g)   a tagsági díj mértékének meghatározása
      h)   a tagfelvétel elutasítása ellen benyújtott fellebbezési kérelem elbírálása
      i)    az Elnökség éves beszámolójának elfogadása
      j)    gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatásáról szóló döntés
      k)   mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály a Közgyűlés
            kizárólagos hatáskörébe utal
      l)    a közhasznú jelentés elfogadása
            A szövetség beszámolója és közhasznúsági jelentése jóváhagyásának módja:
            nyílt szavazás, a jelenlevők 50 % - a + 1 fő elfogadása estén a beszámolót a
            közgyűlés által jóváhagyottnak kell tekinteni .
      m)  nemzetközi szervezetekbe való be- és kilépés
      o) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll;  
      p) a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagok vagy más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.
      r) a végelszámoló kijelölése
      s) a szövetség megszűnésének, egyesülésének; szétválásának elhatározása, ez utóbbi esetben határozathozatal a Szövetség vagyonának felhasználásáról
      sz) a tagság szövetség általi felmondása, tárgyában hozott elnökségi határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok elbírálása
      t) mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály a közgyűlés kizárólagos  hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont
 
 
 
12.1. A Közgyűlés határozatai általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a napirend újra tárgyalandó, amíg döntés nem születik.
Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a Szövetség céljainak módosításához, feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához, tag kizárásához a szavazásra jogosult tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
 
12.2. Titkos szavazást kell tartani, ha azt a jelenlévő tagok legalább egyharmada kéri.
 
12.3. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyén és időpontján túl a Közgyűlésen elhangzottak lényegét, valamint a javaslatokat és a hozott határozatokat, azok hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke, valamint a jegyzőkönyv vezetője írja alá és két, a Közgyűlés elején megválasztott tag hitelesíti.
A határozatokról az érintett szerveket, személyeket a határozat-kivonat megküldésével értesíteni kell. A Közgyűlés határozatai bárki számára nyilvánosak és a Szövetség székhelyén hozzáférhetőek.
 
12.4. A Közgyűlés határozatairól az érintettekkel — amennyiben a Közgyűlésen nem vettek részt — a jegyzőkönyv megküldésével 15 napon belül kell tájékoztatni.
 
   
13.1. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a Szövetség vezető tisztségviselőinek megválasztása:
            a) Elnök
            b) Ügyvezető elnök
            c) Elnökségi tagok
            d) Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen, szabadságvesztés büntetésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült
 
13.2. A vezető tisztségviselőket a Közgyűlés 4 évre választja, mandátumuk lejárata után tisztségükben újraválaszthatóak.
 
13.3. A választás tisztségenként külön-külön történik, először a Szövetség Elnökét, Ügyvezető elnökét, majd az Elnökség tagjait, ezt követően a Felügyelő Bizottság elnökét, majd tagjait kell megválasztani.
 
13.4. Megválasztottnak az a vezető tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének „igen” szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a Közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott, valamint az a jelölt, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak 15%-ának szavazatát sem kapta meg, már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi.
 
13.5. A Közgyűlés által választott vezető tisztségviselő visszahívható. Visszahívást a szövetség tagjainak legalább egyharmada írásban kezdeményezhet. A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással határoz. A visszahíváshoz a Közgyűlés egyszerű szótöbbsége szükséges.
 
13.6. Az elnökség a közgyűlés előtt 15 nappal megalakítja a jelölőbizottságot, amelynek feladata a tagok javaslatainak összegyűjtése, összegzése. Az ennek alapján elkészített, személyre szóló javaslatot a jelölőbizottság elnöke terjeszti a Közgyűlés elé.
 
   
14.1. A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
      a)   kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
      b)   bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. illetve a Szövetség által a tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
 
14.2. Nem lehet a Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja az a személy, aki
      a)   az Elnökség tagja,
      b)   a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
      c)   a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül — kivéve a bárki által megkötés nélkül
            igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott. az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -‚ illetve
      d)  az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
 
14.3. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –
      a)   amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó – és vámhatóságnál nyilvántartott adó – és vámtartozását nem egyenlítette ki,
      b)  amellyel szemben az állami adó – és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
      c)   amellyel szemben az állami adó – és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
      d) amelynek adószámát az állami adó – és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
      e)   akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya                     alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető                                    tisztségviselője nem lehet.
       f)  az eltiltást  kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető                       tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
   
15.1. A Szövetség ügyvezetését az elnökség látja el. Az Elnökség a Közgyűlés felhatalmazása alapján a közgyűlések közötti időszakban irányítja a Szövetség tevékenységét.
Az Elnökség feladata a szövetség működőképességének fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
 
15.2. Az elnökség tagjai a szövetség vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselői     megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. Vezető tisztségviselő (elnökségi tag) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Az Elnökség összetétele: Elnök, Ügyvezető elnök és három tag, a megbízatásuk 4 évre szól. Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
        
15.3. Az Elnökség tagjává csak büntetlen előéletű magyar állampolgár választható.
 
   
16.1. A közgyűlések közötti időszakban szervezi, irányítja a Szövetség munkáját, tevékenységéről a Közgyűlésnek beszámol. Ennek megfelelően az Elnökség feladat és hatásköre:
      a)   a rendes és rendkívüli Közgyűlés előkészítése, összehívása
      b)   a Szövetség éves programjának, munkatervének és költségvetési tervezetének előkészítése, illetve annak megfelelő végrehajtása,
      c)   javaslattétel az éves tagdíj mértékére,
      d)   a Szövetség törvényes és alapszabály szerinti működésének biztosítása,
      e)   a Szövetség működéséhez szükséges belső szabályzatok elkészítése és módosítása (mely belső szabályzatok nem lehetnek ellentétesek az alapszabállyal), az állandó és ideiglenes munkabizottságok létrehozása,
      f)   a Szövetség éves tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítése,
      g)   a Közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése,
      h)   bajnokságok, versenyek kiírása,
      i)    támogatások felosztása,
      j)    kitüntetések, elismerések adományozására javaslattétel,
      k)   a tagfelvételi kérelmek és tagkizárás elbírálása,
      1)   a 22.6. pontban meghatározott gazdasági, vállalkozási feladatok ellátása,
      m)  döntés azokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály, illetve a Közgyűlés a hatáskörébe utal.
      n)   pályázatok kiírása és elbírálása
      o)   döntés a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról, döntés a költségvetési előirányzatok évközi módosításairól, átcsoportosításáról
      p)   a Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
      r) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
      s)  a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
     sz) a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
 
16.2. Az Elnökség egyedi határozattal egyéb — a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó — ügyet is saját hatáskörébe vonhat.
Az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
 
 
 
17.1. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Ülései nyilvánosak. Rendkívüli Elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az Elnök, az Ügyvezető elnök, a Felügyelő Bizottság, vagy az Elnökségi tagok egyharmada — az ok és a cél megjelölésével — írásban kezdeményezi. Az Elnökségi ülésre — napirendtől függően — tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét.
 
17.2. Az üléseket az Elnök hívja össze, úgy hogy annak napirendjét tartalmazó írásbeli meghívót a tagok és a meghívottak az ülést megelőzően, legalább 8 nappal korábban megkapják. Sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
 
17.3. Az Elnökség határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 1 órán belül össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés csak akkor határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták, valamint a megismételt ülésen legalább 2 elnökségi tag jelen van.
 
17.4. Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő Elnökségi tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni.
 
17.5. Az Elnökségi ülésekről nyilvántartást, jelenléti ívet, valamint az elhangzottakról jegyzőkönyvet kell írni, melyet az Ügyvezető Elnök és a hitelesítésre kijelölt Elnökségi tagok írnak alá. A nyilvántartásnak, illetve az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, valamint a határozatokat, azok hatályát, illetve a döntést támogatók, a tartózkodók és ellenzők számarányát és személyét.
 
17.6. Az Elnökség döntéseit a döntéshozataltól számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell az érintettekkel.
 
17.7.Az elnökség ügyvezetési tevékenységét a szövetség érdekeinek megfelelően köteles ellátni.
   
Az Elnökségi tagság megszűnik:
   a) a Közgyűlés által történő visszahívással,
   b) elhalálozással,
   c) lemondással,
   d) a bíróság közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős határozatával,
   e) mandátum lejártával, ha a tisztségviselőt nem választják újra.
   f) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  g) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
       
19.1. Az Egyesület Elnökét 4 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladat és hatásköre:
      a)   a Szövetség tevékenységének irányítása,
      b)   a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése,
      c)   a Szövetség képviselete,
      d)   az Elnökségi ülések összehívása,
      e)   irányítja az Elnökség munkáját,
      f)   intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
      g)   a határozatok végrehajtásának ellenőrzése,
      h)   az Ügyvezető Elnök feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
      i)    kapcsolat tartása a tagszervezetekkel,
      j)    aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,
      k)   rendelkezés a Szövetség bankszámlája felett az ügyvezető elnökkel együttesen,
      1)   az Ügyvezető elnök munkájának felügyelete.
 
19.2. Az Elnök — akadályoztatása esetén — képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Elnökség más tagjára átruházhatja.  
20.1. A Szövetség adminisztratív vezetője az Ügyvezető elnök.
Az Ügyvezető elnök feladat és hatásköre:
      a)   irányítja a Szövetség ügyvitelét,
      b)   ellátja a Közgyűlés, az Elnökség és az Elnök által rábízott feladatokat,
      c)   az Elnök utasításai szerint, az Elnökséggel együttműködve szervezi és koordinálja a
            Szövetség Közgyűlésének, valamint Elnökségének munkáját,
      d)   a Szövetség képviselete,
      e)   folyamatosan figyelemmel kíséri a Szövetség szerveinek munkáját, és arról jelentést
            készít az Elnökség üléseire,
      f)   az Elnök (Elnökség) döntései szerint koordinálja a Közgyűlés és a Szövetség egyéb
            szervei határozatainak végrehajtását,
      g)   előkészíti az Elnökség üléseit, valamint a napirenden szereplő előterjesztéseket,
      h)   előkészíti és szervezi a bajnokságokat és egyéb versenyeket;
      i)    igazolási, átigazolási, minősítési ügyek intézése,
      j)    aláírási, utalványozási jogkört gyakorol,
      k)   jegyzőkönyvvezetés, hitelesítés, őrzés, határozatok nyilvántartása,
      1)   az Elnökség munkájának szervezése és irányítása,
      m)  a határozati javaslatok előkészítése,
      n)   kapcsolat tartása az országos és megyei sportirányító, szakigazgatást
            végző szervekkel,      
      o)   kapcsolatot tart a tagszervezetekkel,
      p)   az Elnök távolléte, akadályoztatása esetén helyettesíti az Elnököt.
 
20.2. Az Ügyvezető elnök tevékenységéről a Szövetség Elnökségének számol be.
 
   
21.1. A Közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére - 4 éves időtartamra - Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll. A Felügyelő Bizottság részletes szervezeti és működési rendjét maga határozza meg.
 
21.2. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ül össze, az ülés határozatképes, ha a 3 tagból az elnök és egy tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
 
21.3. A Felügyelő Bizottság tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a 14.2. pontba előírtakon túl, aki a Szövetség Elnökségének
tagjával, illetőleg a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.
A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

21.4. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein.
A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az Elnökséget tájékoztatja.
 
21.5. A Felügyelő Bizottság feladata:
      a)   a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
      b)   a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező
            előírások betartásának ellenőrzése,
      c)   a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
      d)   az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata,
      e)   a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és
            kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,
      f)   a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
      g)   a szövetségi, illetőleg a társadalmi tulajdon megóvása érdekében szükséges
            intézkedések megtételének ellenőrzése.

21.6. A Felügyelő Bizottság hatásköre, működése:
a)   a Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet   munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezetet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
b)  A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.   
c)   A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, ha tudomása van a szövetség
      érdekeit sértő eseményről, vagy a tisztségviselők felelősségét megalapozó tényről.
d)  Az Elnökségnek a tájékoztatás követően 30 napon belül ülésezni kell. Ha az elnökség a szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a felügyeletet ellátó szervet.
 
21.7. A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni.
 
21.8. Az ellenőrzések megkezdéséről a Bizottság elnöke tájékoztatni köteles az Elnököt. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár cl.
Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke - a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül - tájékoztatja az Elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet.
 
21.9. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását - az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül - a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi. Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Bizottság elnöke közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli Közgyűlés összehívását.
 
21.10. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke a Szövetség Közgyűlésének köteles beszámolni.
 
 
 
22.1. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. A Szövetség gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
 
22.4. A Szövetség működéséhez szükséges bevételek
       a)  tagsági díjak pályázatokon elnyert támogatás, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól működési költségeinek és az általa szervezett programok költségeinek fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, egyéb bevétel.
      b)   a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.
 
22.5. Szövetség költségei:
      a)   a működése során felmerült közvetlen költségek,
      b)   az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
      c)   a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
 
22.6. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a Saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - Saját vagyonukkal nem felelnek.
 
22.7. A Szövetség sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet a hatályos sporttörvény rendelkezéseinek megfelelően csak kiegészítő tevékenységként folytathat.

A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

A Szövetség a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A Szövetség célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében másodlagos tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet. Azonban a Szövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.

A szövetség vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

A szabadidősport népszerűsítése és a feladatok hatékony ellátása érdekében rendezvényeihez kapcsolódóan reklám- promóciós- és marketing tevékenység folytat azzal a céllal, hogy az abból származó bevétele, mint cél szerinti bevétele teljes egészében a szabadidősporttal kapcsolatos tevékenységének fedezetére szolgáljon.

A Szövetség a tevékenységi céljai szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.

A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

A szövetség a tagok részére nyereséget nem juttathat.

A szövetség a tagokról tagnyilvántartást vezet. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
 
22.8. A szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb május 31-ig saját honlapján közzétenni.
 
   
23.1. A Szövetség megszűnik, ha:
      a)   feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés határozattal kimondja,
      b)   feloszlatással, az arra jogosult szerv megszünteti
      c)   feltéve mindkét esetben, hogy a szövetség vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a szövetséget a nyilvántartásból törli, megvalósította célját vagy a szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg
       d) tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
 
 
23.2. A Szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonáról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és vagyonáról nem történt rendelkezés, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
A Szövetségre alkalmazni kell a Civil törvény II. fejezetében foglaltakat.